KÖVESD A TEHETSÉGET!

2020 FEBR. 24.

A Nemzeti Tehetség Központ Nonprofit Kft. az EFOP-3.2.1 Tehetségek Magyarországa projekt keretében konferenciát szervezett „Kövesd a tehetséget!” címmel 2020. február 20-án, Budapesten.

A konferenciát Major Anikó, a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Tehetségekért Felelős Főosztályának főosztályvezetője és dr. Lantos Krisztina, a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője nyitotta meg. A tehetség kibontakoztatásához hit, bátorság és összefogás kell – mondta köszöntő beszédében az ügyvezető. „A tehetségek támogatásával társadalmunkat is gazdagabbá tehetjük. Célunk, hogy társadalmi egyetértést érjünk el a jövő kulcsát jelentő legértékesebb nemzeti vagyon, a tehetség felismerését, gondozását és védelmét illetően. Hiszünk abban, hogy a tehetséges ember önmagát boldogabbá, a közösséget pedig gazdagabbá teszi.” – tette hozzá.

A plenáris előadások sorát Elter András, az Nemzeti Tehetség Központ „Tehetségek Magyarországa” projektjének szakmai vezetője nyitotta meg „Mozgó célpont” – a tehetség és a változás kutatásának lehetőségei címmel. Az előadás a projekt kutatási programját tekintette át, fókuszban a konferencia fő témáját adó követő kutatásokkal. Kitért az idősoros adatokra támaszkodó vizsgálatok különböző típusaira, valamint beszélt a tehetségvesztés dimenzióiról és a kutatások meghatározó szerepéről a tehetségekért zajló nemzetközi versenyben.

Prof. dr. Győri János, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója „Tehetségek egymás között: retrospektív kutatás az első magyar matematika tagozatos osztályról” című előadásában az első hazai matematika tagozatos osztályról szóló kutatását mutatta be. A kutató többek között azt vizsgálta, hogy az ország, illetve a Fővárosi Fazekas Gimnázium első, „specmatekos” osztályának tanulói miként élték meg a tagozatos élet éveit, valamint, hogy 50 év távlatából utólagosan miként konstruálják újra ennek a négy évnek a tapasztalatait.

Ezt követően Sinka Edit, a Nemzeti Tehetség Központ „Tehetségek Magyarországa” projektjének módszertani alprojektvezetője pódiumbeszélgetésre invitálta az ország különböző településeiről érkező pedagógusokat és intézményvezetőket – Dudla Erzsébetet, Hujber Juliannát, Tóth Júliát, Farkas Györgyöt – hogy megvitassák, meddig tart az iskola felelőssége a tehetséges tanulók kísérésében, valamint, hogyan lehet az iskolafokozati átmenetek nehézségeit kezelni. A beszélgetés résztvevői szerint a tehetségvesztés kockázatát azzal lehet elkerülni, ha a tehetséges tanuló megkapja a megfelelő támogatást környezetétől, de fejlesztése nem kizárólag arra a területre fókuszál, amiben kiemelkedő.

A konferencia több mint 230 résztvevője a délután folyamán szekciókban vitatta meg a programban szereplő kutatási kérdéseket. A motiváció témakörében dr. Gaskó Krisztina és dr. Pajor Gabriella, NTK kutatók a teljesítménycélokat, a flow-t, az énhatékonyságot, az alulteljesítést és a tanulói önszabályozást kutatták. A szakemberek elmondták, hogy a tehetséggondozásban részt vevő diákok kompetenciaérzete és énhatékonysága magas szintű, és a tanulási motivációjuk jellemzően belülről fakad.

Dr. Homoki Andrea, NTK kutató Reziliencia, a nehézségek ellenére való boldogulás című előadásában kiemelte, hogy a kutatás szerint az iskolai bántalmazás destruktív hatására a szubjektív tehetségpotenciál értékei a válaszadók körében szignifikánsan alacsonyabbak voltak. A bántalmazásról nyilatkozó tanulók körében kevesebb mint feleannyian voltak az önmagukat tehetségesnek érző diákok, mint a bullying ártalmaitól nem szenvedő társaik körében. A bántalmazott diákok önértékelésükben sérülnek, mely hatással van iskolai sikerességükre, tehetségük kibontakoztatására.

Kun Richárdné és Rákóczi Emese, NTK kutatók Tehetség életpálya-mintázatok című követő kutatásának résztvevői középfokú tanulmányaikat befejező tehetséges fiatalok voltak, akikkel kérdőíves felmérés és félig strukturált interjú készült. A kérdések az életpálya alakulását befolyásoló tényezőkre, az életesemények hatására, családi és iskolai szociális tényezők szerepére irányultak, valamint a pályaorientáció folyamatát, a tehetségesekre jellemző dilemmákat, a motiváló és gátló tényezőket, a karrierterveket térképezték fel.

Dr. Kállai Gabriella, NTK kutató Egyenlő hozzáférés a tehetséggondozáshoz című előadása arra a kérdésre kereste a választ, hogy a hazai pedagógiai gyakorlatban, iskolai szinten milyen keretek közt valósul meg a tehetségek fejlesztése, mi jellemzi az intézményi gyakorlatot és kínálatot. Emellett kitért arra is, hogy az iskolavezetők és a pedagógusok miként vélekednek a hatékony tehetséggondozó munkához szükséges fejlesztésekről.

Rákóczi Emese és Kun Richárdné, NTK kutatók Jövőkép és iskolai karrier a tehetségeknél című kutatásának fő célja az volt, hogy feltárja, melyek azok a fő faktorok, amelyek meghatározzák a tehetséges fiatalok jövőképének és pályájának alakulását. Ennek érdekében döntően kvalitatív módszerrel vizsgálták a diákok iskolai karrierútját, az őket érő családi és kortárs hatásokat, céljaikat, értékeiket, pályaválasztási elképzeléseiket, külföldi továbbtanulással és munkavállalással kapcsolatos gondolataikat. Javaslatokat fogalmaztak meg a tehetségesekkel foglalkozó szakemberek számára, hogy mik azok a tényezők, amelyek leginkább segítik a tehetséges fiatalokat tehetségük kibontakoztatásában, olyan jövőkép megalkotásában, ami egyéni céljaikat társadalmi célokkal is összekapcsolja.

Az egyes szekciókban a Nemzeti Tehetség Központ Minősített Tehetséggondozó Műhely hálózatának képviselői korreferátumok keretében szóltak hozzá a kutatási eredményekhez, ösztönözve az elmélet és a gyakorlat párbeszédét. Ezzel is kapcsolódva a Nemzeti Tehetség Központban zajló fejlesztések fontos törekvéséhez: a gyakorlat támaszkodjon bizonyítékokon alapuló eredményekre, az elmélet pedig irányuljon a gyakorlati szükségletekre.

NEMZETI TEHETSÉG KÖZPONT

Nemzeti Tehetség Központ

Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely: 1134 Budapest, Váci út 49.

Telefon: +36 70 643 9365
cégjegyzékszám: 01-09-345481
adószám: 26798819-2-41